Szeremle község:

 
 
 
 

A festői szépségű kisközség Bajától délnyugatra fekszik, a Szeremlei Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett. Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, 1950 óta Bács-Kiskun része. 
A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet – a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is -, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok. 

 

 

 

 

Sárközi hagyományok:  www.youtube.com/watch?v=rHnAitKf29M

 

 

Hagyományőrzés:

- Borsos kalács:

  • Ünnepekre és lakodalmakra készült az üres kalács, amit pusztakalácsnak neveztek. Ugyanebből a tésztából készült a borsoskalács, amit kálvinista kalácsnak is neveztek, s melyről az a szó járta, hogy ez volt a nemzeti eledel Szeremlén. 

    Recept megtekinthető a következő oldalon:  https://tisztateszta.blog.hu/2011/08/12/borsos_kalacs

 

- Pünkösdi ladikázás:

  • Évszázados hagyománya van a pünkösdi ladikázásnak, mely magyarlakta területen egyedülálló népszokás. Mindig pünkösdhétfő délutánján díszítették fel a legények ladikjaikat zöldággal, majd a Sugovica partján (Duna szélén) ünneplőben sétálgató lányokat hívták csónakázni.

    Egykor házasságok köttettek egy-egy felejthetetlen zenés-dalos ladikázás után. Főleg, ha az udvarló az eladósorban lévő leányt arra is megkérte, hogy hozza magával az alkalomra díszesen kifaragott kisevezőjét. A ladikázó lányok - ha elfogadták a meghívást - bazsarózsával, orgonavirággal, színes szalagokkal, cifra zsebkendővel díszítették fel az ágakkal megtűzdelt csónakokat. Mára ez a díszítgetés háttérbe szorult. Újabban azonban a még mindig kézzel vonatott kompon kapnak helyet a muzsikusok és a táncosok. Padokat hoznak ki a töltésre, kaláccsal, süteménnyel, borral és üdítővel kínálják a vendégsereget. Idén e napon az egykori pártházban kialakított új könyvtárban Kis Tibor fafaragó és népzenész kiállításával kezdődött a mulatság. A ladikázás után folklórgálát tartottak a Szeremlei ÁMK udvarán, a Bácska Banda húzta a talpalávalót. Felléptek a helyi táncosok, valamint az őcsényi és a bonyhádi hagyományőrzők. Sárközi, alsónyéki és szeremlei táncokat, lakodalmasokat mutattak be.

    (Forrás: Bajai Napló)

 

 




- Falumúzeum: 

  • Helyszín: Szeremle, Fő utca 44.

  • Hétvégén és egyéb időpontban megtekinthető előzetes megbeszélés után.